Geoelektromos

Mérőeszköz: ARES-G (Gyártó: GF Insruments, s.r.o.)

Mért adat:  Feszültségértékből származtatott fajlagos ellenállás ASCII fájlban tárolva

Behatolási mélység: Terítés hosszától függően,  maximálisan 70-80 m

Pozícionálás:  Mérési körülményektől függően lokális rendszertől a cm pontos RTK GPS-ig

Multielektródás egyenáramú szelvényezés:

A módszer más egyenáramú geoelektromos kutatómódszerekhez hasonlóan – a kőzetek fajlagos ellenállásának különbözőségén alapul. A fajlagos ellenállás nagyságát elsősorban a kötött illetve szabad víztartalom (közvetve tehát a porozitás is), másodsorban az ásványos összetétel és a kristályszerkezet határozza meg. Ezen az alapon legtöbbször jól elkülöníthetők a különböző talajok, feltöltések, illetve geológiai rétegek, üledékes, karbonátos, magmás illetve metamorf kőzetek.

A törmelékes üledékek szemcseméretük alapján osztályozhatók, fajlagos ellenállásuk a finomszemcsés agyagok 5-10 Ωm értékétől a durvaszemcsés homokkövek, kavicsok, konglomerátumok több száz Ωm értékéig terjed. Durva szemcsés üledékek fajlagos ellenállása a víztartalom függvényében akár egy nagyságrendet is változhat, lehetőséget adva ezzel a víztelítettség becslésére (pl. talajvíznívó meghatározása).

A felszín alatti rétegek fajlagos ellenállását geoelektromos kutatómódszerekkel lehet meghatározni. Az egyenáramú módszerek közül legfejlettebb az un. multielektródás egyenáramú szelvényezés. Elve a többi egyenáramú módszeréhez hasonló: különböző helyzetű elektróda-párokon (AB) keresztül egyenáramot vezetünk a földbe és más elktróda-párokon (MN) mérjük a kialakult potenciálkülönbséget. A feszültség arányos lesz az AB elektródák közti térrész átlagolt fajlagos ellenállásával. Egyre vastagabb (mélyebb) rétegösszlet fajlagos ellenállását úgy mérhetjük meg, hogy az áram- és feszültség-elektródák egymáshoz viszonyított távolságát növeljük. A mérés során tehát az elektródatávolság függvényében egy látszólagos fajlagos ellenállás sorozatot kapunk. Az eredmények számítógépes feldolgozása során az elektródatávolságokat mélységekké konvertáljuk és kiszámítjuk az egyes rétegek vastagságát és valódi fajlagos ellenállását.

A multielektródás szelvényezés során több tucat, kábellel összekötött elektródát helyezünk el egy szelvény mentén, majd igen sok AB-MN elektródakonfigurációban megmérjük az AB áramot és MN feszültséget. Így a szelvény mentén nagyon sűrűn nyerünk információt; gyakorlatilag az elektródatávolságnak megfelelő lépésenként (azaz, a kutatási mélységtől függően 1.0 – 8.0 méterenként) egy-egy komplett hagyományos VESZ mérés történik. A kvázi folyamatos leképezés hatékonyan növeli a felbontóképességet, csökkenti a mérések hibáját, ám legnagyobb előnye az, hogy egy minőségileg új, pontosabb 2D feldolgozási eljárást tesz lehetővé.

Mérőműszerünk egy úgynevezett „intelligens” elektródás berendezés. Elektródáit a vezérlő ereken kívül csak négy kábelér köti össze („A”, „B”, „M”, és „N” erek) és a vezérlés függvényében az elektródákba épített mikroelektronika kapcsolja „A”, „B”, „M”, „N” illetve neutrális funkcióba azokat. A mérési elektródakonfiguráció-sorozatot a konkrét feladathoz illeszkedően választhatjuk meg, alkalmazhatunk Schlumberger vagy Wenner elrendezést, ezek kombinációját valamint különböző dipól-dipól és „monopól” kombinációkat.

A mérés felbontóképessége a mélységgel csökken, és a szelvényezés a rendelkezésünkre álló berendezéssel max. 80 m kutatási mélységig hatékony. Kisebb elektródatávolság választásával növelhetjük a módszer felbontóképességét a felszínhez közeli rétegekben, de ezzel csökkentjük a „behatolási mélységet”. A mérés egyenes szelvények mentén történik. Enyhébb ívek a szelvényvonalban megengedhetők, de az egyenestől való eltérés mértékével nő a mérés pontatlansága. A vázolt mérési technológiából következően egy szelvény mentén csak egy fél terítési hossz után érjük el a maximális „behatolást” és ugyanez a helyzet a szelvények végén is.

A mérés vezérlését és a mért adatok tárolását számítógép végzi. Az „intelligens elektródák” használata főleg nehezebb terepi körülmények között jelentősen megkönnyíti a mérés kivitelezését.

Az eredmények feldolgozását a RES2DINV illetve RES3DINV számítógépes programmal végezzük (GEOTOMO SOFTWARE). A feldolgozó eljárás sokkal pontosabb, nagyobb felbontóképességű, mint a hagyományos 1D vagy 1½D módszerek és számtalan olyan bonyolultabb földtani helyzetben szolgáltat plauzibilis eredményt, melyben a korábbi eljárások igen korlátozott hatásfokúak voltak, vagy egyenesen csődöt mondtak.

 

Facebook
LinkedIn