Mágneses

Mérőeszköz: G-858G Cesium Magnetometer (Gyártó: Geometrics, Ink.)

Mért adat: Mágneses tér értéke egyedi fájlformátumban tárolva

Pozícionálás:  Mérési körülményektől függően lokális rendszertől a cm pontos RTK GPS-ig

A mágneses módszer az anyagok mágneses tulajdonságain alapul. Az anyagok mágneses tulajdonságaik alapján feloszthatjuk gyengén mágneses anyagokra és erősen mágneses anyagokra:

Gyengén mágneses anyagok csoportjába sorolhatóak: Paramágnesek, Diamágnesek

Erősen mágneses anyagok csoportjába sorolhatóak: Ferromágnesek

A gyengén mágneses anyagok közül a para- és a diamágneses anyagok abban különböznek egymástól, hogy atomjaik mágneses momentuma a külső mágneses térhez (ilyen a Föld saját mágneses tere is) képest milyen irányban orientálódnak, ezzel csökkentve, vagy növelve a mérhető abszolút tér értékét. A környezetünkben található különböző mesterséges tárgyak (pl. csővezetékek), vagy természetes képződmények (pl. üledékek) az anyagi összetételükre jellemző mágneses tulajdonságok alapján befolyásolják a mérhető eredő mágneses teret. Felhasználva az említett tényt, felmérhető egy adott terület mágneses anomália térképe. A Geomega Kft. használatában lévő Geometrics G-858G típusú mágneses mérőműszer 0,01 nT pontossággal képes meghatározni egy adott kutatási terület mágneses anomália térképét. Ekkora pontossággal rendkívül kis változások is kimutathatóak.

A mágneses térképezés régészeti objektumok, csővezetékek, eltemetett felmágnesezhető, vagy mágneses tárgyak kutatására alkalmas. Ezen objektumok kimutathatóságának több oka lehetséges:

  • Amennyiben egy adott mágnesezettséggel (ideális esetben akár mágnesesen homogén) rendelkező területre más mágneses tulajdonságokkal rendelkező anyag kerül (például építőanyag gyanánt), akkor egy mágneses kontraszt jön létre az oda került objektum és a környezete között. Ez a kontraszt az eltemetődése után is megmarad, így a hatás nagyságától függően az említett módszerrel térképezhető.
  • Egy másik lehetséges ok, a bolygatás, amely, úgymond „megsérti” a környezetben elhelyezkedő kőzet, talaj stb. szemcsék mágneses orientációjának, az adott kőzet vagy talaj képződéskor, lerakódásakor felvett viszonylagosan egységes irányát. Ez a hatás az adott térrésznél megváltoztatja az eredő mágneses tér nagyságát, így az anomáliát keltő objektumok (sír, korábbi utak, árkok, földsáncok stb.) térképezhetőek.
  • Az utak, árkok, földsáncok bolygatásból adódó mágneses hatásánál jelentősen nagyobb eltérést okoznak a korábban kiégett, így termoremanens mágnesezettséggel bíró régészeti hatók. Tipikusan ilyenek a tűzhelyek maradványai.
  • Erős mágneses hatásukkal jelentős anomáliát okoznak a területen esetlegesen található ferromágneses (pl. vas) tárgyak, melyek akár régészeti leletek is lehetnek. Ezen tárgyak jellemzően pontszerű anomáliaként jelentkeznek, így elkülönítésük a „modern kori” emberi tevékenységhez kapcsolható hulladékoktól sokszor nem egyértelmű.
  • Szintén a ferromágneses tárgyak hatása kapcsán megjegyezzük, hogy a módszer jól alkalmazható csővezetékek kutatására is, melyek jellemzően ferromágneses anyagot tartalmaznak (vas, nikkel, gadolínium). Az ilyen csővezetékek jól kimutathatóak akár mágnesesen jelentősen inhomogénnek tekinthető környezetben is.

Mérés kivitelezése

A mágneses mérés során egy, vagy két (gradiens) szondát mozgatunk szisztematikusan egy előre meghatározott mérési háló mentén. A mérés elvégzése után minden felmérni kívánt pontban megkapjuk a mágneses tér értékét, amely ábrázolható az adott pontok koordinátáinak függvényében, így egy felületet kapunk, amelyben minden koordinátapárhoz egy térérték tartozik. A keresett tárgyak horizontális pozíciója néhány egyszerű korrekció és szűrés után megadható. A mágneses ható mélységének meghatározása matematikai inverziós eljárást igényel.

Facebook
LinkedIn