Földtani, rétegtani vizsgálatok
Cégünk kiemelt fontosságúnak tartja a környezetvédelmi szerepvállalást. Nagy tapasztalattal alkalmazza a roncsolásmentes mérési módszereket a természeti értékeink megismerése és megőrzése céljából (pl. meleg vizű forrás vagy rekultivált rézsű környezetének felmérése), vízadó kút helyének kijelölése érdekében, illetve egyéb sekély geológiai kutatásoknál.
Szárazföldi szeizmikus, geoelektromos, földradaros és mágneses módszereket alkalmazunk a feladattól függően, melyek behatolási mélysége és felbontása igen széles sálán változik.
Milyen információt nyerhetünk a geofizikai mérésekből?
- Alapkőzet mélysége és szeizmikus sebességviszonyai
- Inhomogén zónák kijelölése
- Talajmechanikai paraméterek értékeinek kiszámítása, Vs30 megadása
- Rétegzettség viszonyok, bolygatott szakaszok kijelölése
- Repedezett zónák, vetők térképezése
- Felszín alatti vízáramlás modellezése
- Elektromos ellenállásviszonyok, szemcseméret becslések
- Agyaglencsék lehatárolása
- Talajszennyezés lehatárolása
Belső fúrási adatbázisunk (DIPEX) segítségével a környező feltárásokban észlelt földtani– szerkezetföldtani adatok, földtani szakirodalom alapján validált geológiai modellt készítünk a vizsgált területre. Az összeállított geológiai ismeretanyag és a geofizikai mérések eredményének együttes felhasználásával készül el az értelmezett geofizikai – geológiai szelvény
Komplex geofizikai vizsgálat rézsü állapotfelmérésére
Cégünk egy korábbi külfejtéssel művelt szénbánya rézsüjén végzett geofizikai vizsgálatokat.
Fúrásokból ismert volt, hogy a szén egy agyagos réteggel összefogazódva jelenik meg a területen. 2015-ös terepi fotókon még a fákkal sűrűn benőtt, meredek falakkal jellemezhető terület látható, Ezt követően a rézsü kialakítása során a felszínt elplanírozták, a letermelt anyagot a topográfiai mélyedésekbe töltötték vissza. Napjainkban a rézsü suvadásának nyomai hatalmas nyílások formájában megfigyelhetőek a terepen készített felvételeken is.
A feladatunk többek között a mérnöki tervezéshez szükséges geotechnikai adatok térbeli összekapcsolása volt, melynek segítségével a rézsü stabilitását próbálták meg helyreállítani a mérnökök. Geoeletkromos, vízi szeizmikus, és szárazföldi szeizmikus méréseket végeztünk a bányatavon és a rézsün.
A mederfelmérésből jól kivehető a rézsü bányatóba csúszott része (a DK-i részen anyagtöbblet formájában), valamint a légifotó alapján jól lehatárolható az egykori kitermelés pereme is. Utóbbi ma, a terület rekultivációja és rézsü kialakítása után is szálban álló kőzet.
Ez jelentkezik a szeizmikus szelvényeken is. A tomografikus és refrakciós kiértékelés eredménye alapján pontosan látjuk, hogy a nagyobb sebességű, szálban álló kőzetek határa hol húzódik. Ezek az eredmények jó egyezést mutattak a közeli geotechnikai fúrásokkal.
A geoelektromos szelvényeken a konglomerátum közé települt agyag is jól kivehető alacsony ellenállásával. Ezen az agyagrétegen csúszik meg nagy valószínűséggel az egész lejtő.
